Szentpéterszeg-Kovadomb erődített tell település

Kovadomb, Sige-halom

Korszakok:

Kor: Őskor

Korszak: Neolitikum, Bronzkor

Alkorszak: Késő Neolitikum, Kora Bronzkor, Középső Bronzkor

A Pünkösdi hosszú hétvégére tervezett Berettyó menti vártúrámat az időjárás kegyeibe fogadta. Ragyogó napsütésben sikerült bejárnom az árvízvédelmi töltés mentén fekvő várakat. Nem kellett sokat gyalogolnom hisz a három kilóméteres táv három várat tartogatott számomra. Közülük az elsőt mutatom be, Szentpéterszeg feledésbe merült ősi várát. A szakirodalom így emlékezik meg a Kova-dombról:

Zoltai és Sőregi a herpályi tell melletti tanyasi szállásukról 1922. október 18-án „terepszemlére” indult, melyről Sőregi így írt: „Hogy időnket hasznosan töltsük, gyalog elsétáltunk Szentpéterszegre, mert hallottuk, hogy a falu alatt is van egy domb, melynek teteje tele van cserepekkel, csontokkal. Gazsóné asszonyt kerestük fel napszámosok felfogadása ügyében, aki aztán udvaráról megmutatta nekünk a Kova-dombot is.
Ez a halom a falu keleti oldalán, egy ér kanyarulatában fekszik. Őskori cserepeket, égett agyagdarabokat és csonttöredékeket találtunk rajta. Zoltai bátyám, miután saját vázlatkönyvét otthol felejtette, a halmot keletről is és nyugatról is az én vázlatkönyvembe rajzolta be. Erről a két rajzról később másolatot készített magának,
az eredeti rajzokat pedig nekem hagyta.”

Zoltai Lajos és Sőregi János már 1922-ben felismerték, hogy Szentpéterszeg-Kovadomb egy olyan „őstelep”, amelyen az egykori élet „konyhahulladékai” találhatók meg, s belső felépítésében nagyon hasonló a herpályi tellhez, korabeli szóhasználattal élve, földvárhoz. 1978-ban, a korábban csak őskoriként meghatározott halomról az elvégzett vizsgálatok alapján egyértelműen kiderült, hogy Szentpéterszeg-Kovadomb a herpályi kultúra tell településeként azonosítható, melyet árok vett körbe.

Több mint három évtizedes megszakítás után 2011-ben folytatódott tovább a lelőhely régészeti feltárása. Ekkor Bertók Gábor végzett 3,3 ha területen magnetométeres felmérést a tellen és közvetlen környezetében. A vizsgálatok részben beigazolták és pontosították a korábbi szórványos kutatások eredményeit. A tellt kettős, koncentrikus körárok veszi körbe, a külső árok átmérője 110 méter.

Szentpéterszeg-Kovadombon a külső település további különlegessége, hogy a Google Earth 2013. augusztus 13-i légi felvételén egy kettős árokrendszer többé-kevésbé követhető kontúrja vehető ki a telltől északra, mintegy 370 méterre. A jelzett árokrendszer szintén az egykori vízpart szélén helyezkedik el és nyugati része az erózió miatt erősen hiányos, külső és belső átmérője 130 méterre, illetve 85 méterre becsülhető. A terepi megfigyelések alapján egyértelmű, hogy ennek az egykori építménynek a közepén nem volt semmiféle mesterséges halom, kiemelkedés. Pillanatnyilag nem áll rendelkezésre semmiféle további adat arra vonatkozóan, hogy az utóbbi földmű milyen kulturális, időrendi viszonyban állt a kovadombi tellel, és a hozzá kapcsolódó egyrétegű településsel.

Lényegében már az 1920-as években világossá vált, hogy az egymástól alig 4 km-re lévő Szentpéterszeg-Kovadomb és Berettyóújfalu-Herpály egy mikroregionális környezetben alkottak „szomszédvár” viszonyt, amelyet a korabeli Berettyó vízjárás térképén is ábrázoltak. Kovadomb és Herpály szomszédsága ellenére, a formális összehasonlítás alapján két különböző belső térszerkezet mutatnak, hiszen míg az előbbi a kerítő árokhoz illeszkedő, koncentrikus elrendeződésű, az utóbbi egy szabálytalan, de sűrűbb beépítettségű.

Forrás: Raczky Pál – Anders Alexandra – Szentpéterszeg-Kovadomb. Egy késő Neolitikus lelőhely Tér-Képei. (Avarok pusztái régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára). 2014. Budapest.